Ha van egyszerű alapanyag, ami valóságos hollywoodi karriert futott be, akkor az a bab. Pedig nem is olyan régen még a szegény ember gesztenyéjének nevezték, és a 20. század első felében is a legolcsóbb, leghétköznapibb eledelnek számított.

Nagyanyáink receptes könyveiben megtalálhatjuk a főtt, passzírozott babból készült gesztenyepüré receptjét, a soproni poncihterek feljegyzéseiben a babos pogácsáét, no és mindenkori szakácskönyveinkben sokunk nagy kedvencét, a sóletét. Egy igazán jó sóletért, különösen ilyenkor télen, sokan odaadnák a fele konyhai királyságukat.

Most viszont egy másik királyságról lesz szó, ami már az unokák kedvence, és minden tex-mex étteremben, bisztróban, büfében, újabban a pizzázókban is ott a helye. Szinte mindenhol, mindenki készít chilis babot, de vagy fogalmuk sincs az eredetiről, vagy nem érdekel senkit. A chili con carne jelentése chilis hús, és eredetileg sem kukoricát, sem kaliforniai paprikát, sem paradicsomot  nem tartalmaz, ellenben sört igen.  ( sokak számára talán meglepő, de pályafutása nem Mexikóban kezdődött, hanem az Egyesült Államok déli államaiban, ahonnan valamikor a XIX. század közepén jutott át Mexikóba)

A chili con carne is azok közé az ételek közé tartozik, ami itthon is különféle alakban született újjá. Az étel nem csak, hogy nem autentikus mexikói, de eredetileg nem is tartalmazott babot, hanem Texasban - ahonnét elindult hódító útjára - egy csípős, paprikás húst értettek alatta, amit tortillával vagy kukoricakenyérrel fogyasztottak. Aztán valakinek eszébe jutott, hogy a húst összekeverje babbal és így létrejött a texasi – mexikói chili con carne, ahogy Magyarországon is ismerik.

Az eredetileg ordítóan erős étel is sokat szelídült az európai konyhákban, ahol gyakran már főzés közben hozzákeverik és a hússal együtt párolják a babot

Egy- két összetevő, ami elvileg nem hiányozhat az ételből: a kicsi, csípős csöves (chili) paprika, a fokhagyma és a római kömény, no meg az apróra vágott marhahús – esetleg disznó –, de mifelénk pulyka is szóba illetve serpenyőbe kerülhet. Innét aztán a változatoknak csak a fantáziánk és a fűszerpolcunk készlete szabhat határt.

Recept