Szeretjük a fánkot!

Nemcsak farsangkor készítünk fánkot, hanem bármikor,  amikor megkívánjuk -  akár reggelire, tízóraira, ebéd utáni desszertként. Van belőle hagyományos, lekváros, csokis, banános, eperhabos vagy éppen avokádókrémmel töltött is.

Hájastészta és fánksütő verseny, Csömör

Fánk szavunk a szász eredetű fankox, fankoch elődökből vezethető le. Erdélyi neve a tájnyelvi pánkó, de Baranyában huppancs, Borsodban, Bodrogközben krepli, a Felvidéken siska, a palócoknál pampuska néven is előfordul. 

A kelt, zsírban sütött és a zsírban magától megforduló szalagos fánk mellett elterjedt a tojásos gyúrt tésztából vágott, zsírban sütött, porcukrozott forgácsfánk (csöröge, herőce, száraz pánkó) is. Ide sorolhatjuk a faszénparázson sült kürtöskalács forgácsfánkkal rokon változatát, a zsiradékba merítve sütött kürtősfánkot is. Ráadásul ezzel még nincs vége. Néhány fánk készülhet főtt tésztából, de akár burgonyából is.

Bár készítésének hagyománya az ókori Rómáig nyúlik vissza, Magyarországon a fánk csak a XIX. században terjedt el, pedig egy korabeli feljegyzés szerint 1603-ban gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán - hetedik fogásként - már fánkot szolgáltak fel.

A választékra igazán nem lehet panaszkodni!

Tehát fánk vonalon jók vagyunk. Legalább 40, de ha a változatokat is nézzük, akkor száznál is többféle fánkot ismerünk (és szeretünk). Ha csak fele olyan jó volna az önreklámunk, mint a franciáknak, vagy az amerikaiaknak, akkor fánknagyhatalom lehetnénk.

A teljes választékot persze nem tudom bemutatni,  ezért most jöjjenek a legismertebb, illetve a legérdekesebb/extrémebb fánkok. Recept nincs. Azt mindeni válassza ki magának a netről. 

Farsangi fánk

Lehet millió féle fánk, de nekem ez az egyetlen és igazi FÁNK! 

A farsangi asztal ékessége a nevezetes szalagos fánk. amivel háziasszonyok ezrei küzdenek évről évre, hogy a tökéletességet jelképező szalag a sütemény oldalára kerüljön. Hamisítatlan magyar édességnek érezzük (mint még oly sok egyebet is, amely a Monarchia idejéből való), pedig voltaképpen – kicsit zavaros családfával -bécsi eredetű

Rózsafánk

Nagyon szép, de ismerni kell a trükkjét, hogy ilyen formát kapjunk.

A rózsafánk egy igazi fánkkülönlegesség. Kevesen ismerik, és még kevesebben készítik annak ellenére, hogy világszerte különösen népszerűek a gyorsan, kelesztés-pihentetés nélkül készíthető forgácsfánkok. Ez is olyan, csak a mindössze falatnyi fánkrózsa formája a szokványostól kissé eltérő, és nemcsak finom, de pompás-mutatós vendégváró is.

Virágfánk

A farsangi fánknál a szalag a kihívás, itt a forma leválasztása 

Hívják rózsafánknak is, de a virágfánk jobban illik rá, és nem fogják összekeverni sem. Ritkán találkozunk vele (és akkor meg szemérmetlenül drágán árulják) palacsintáéhoz hasonló tésztából sütőforma segítségével készül. 

Csörögefánk / forgácsfánk / hólabda

Az igazi csöregefánk. Nem keverendő össze a forgácsfánkkal.

Schneeballen fánk közeli rokona Nekem a kedvenc. Finom, omlós, ráadásul könnyebb elkészíteni, mint hinnéd. Ez persze csak a forgácsfánkra vonatkozik. Sajnos összemossák a kettőt. Az igazi csöröge készítése lassú és macerás. Más a tésztája, más a forma, de iszonyatosan finom. Fogyasztásához nagy önuralom szükséges, mert  könnyen függővé tesz! 

Ez meg a forgácsfánk

Túrófánk (túrópuffancs)

Ha szereted a túrót, szereted a fánkot, de nincs időd egy igazi farsangi fánk elkészítésére, vagy csak nem akarsz hozzáfogni a dagasztáshoz, kelesztéshez, akkor ez álmaid fánkja! Biztos lehetsz benne, hogy villámgyorsan elfogy.

Ekler fánk, Képviselőfánk

Az eklerfánkból is van csokis, vaniliás, kicsi, nagy. Ez akkora, mint egy gyufa.

Alapja az egész világon elterjedt égetett tészta. Szinte mindenhol megtalálható, mégis a rengeteg magyar süti különlegesség közül az egyik legikonikusabb a vanilia krémmel és habbal töltött képviselőfánk. Bár az elkészítése egyszerű, mégsem mernek sokan hozzálátni, mert tartanak az égetett tésztától, pedig hihetetlenül sokféle formában, ízben találkozhatunk vele az egész világon.

Krumplifánk (panka)

Az olajban sült krumplifánk nem az a habos, könnyű desszert, amiből csak úgy betolunk három szeletet, majd megfejeljük egy szelet csokoládéval. Tömény, nehéz kalóriabomba, de mit tegyen az ember, ha épp kívánja? Mártásos ételekhez kiváló köret, a maradékot meg akár lekvárral is fogyaszthatjuk édesség gyanánt.

Császárfánk (ischl-i fánk)

A Salzburg tartományi Bad Ischl a Ferenc József kedvenc fürdővároskájáról elnevezett ischl-i fánkot manapság már csak islernek hívjuk.

Megjelenése is sokat változott, de a „boldog békeidők” szakács könyveiben még az eredeti recept található.

Bár szoros rokonság köti a linzerkoszorúhoz, de eredete miatt eleink valószínűleg a császárfánk elnevezést elegánsabbnak gondolták. Amúgy sem ez az egyetlen fánk, ami kicsit sem hasonlít a fánkhoz.

Sváb kanálfánk

Néha előfordul, hogy nincs otthon semmi. Akkor jöhet a kanálfánk, aminél egyszerűbb fánk már nincs is. A galuska főzés ehhez képest kalandtúra.

Hasonló a tarkedlihez, és - mint szinte minden fánknak - ennek is számtalan változata ismert.

Tolófánk

Ennek is van híres rokona (valószínűleg a közvetlen felmenője), a spanyolok Churros fánkja.

A rokon nem véletlenül olyan népszerű. Gyorsan, egyszerűen elkészíthető. Sárgabarack lekvárral, vagy csokikrémmel abbahagyhatatlan.

Dorongfánk (kürtőskalács, botratekercs)

Egyesek úgy tartják, hogy a kürtös kalács elnevezés a helyes, mert a sütemény a honfoglalás kori időkig vezethető vissza. Ekkor a portyázó magyarok, a zsákmányolt lisztet és tojást összegyúrták és kürtjeikre csavarva megsütötték a tábortűznél. Ez legalább annyira nevetséges, mint ahogy az, hogy a jól dokumentálhatóan erdélyből érkezett „ősi” Szakolcai kürtőskalács (Skalický trdelník) az első eredetvédett szlovák termék. Saját állításuk szerint nem lopták a receptet, hiszen Erdélyben írásban először csak 1679-ben emlékeztek meg kalács isteni ízéről és illatáról.

Egyébként a szakirodalom a német baumkuchent, a szász baumstriezelt, a svéd spettekakát és a szlovák skalicky trdelníket egyaránt a kürtőskalács „rokonának” tekinti. Persze a németek és svédek - a szlovákokkal ellentétben - nem próbálják meg a többieket a készítéstől eltíltani.

A legtöbb fánkféle formája, ízvilága mára már kialakult, nem úgy a dorongfánkunk, amely a „street food” népszerűségének hozományaként napjainkban komoly ráncfelvarráson esik át.

Szénafánk

Autentikus és ritka zalai édesség. Ábrahám Gézáné "Vasi, zalai parasztételek" c. könyve bizonyítja meglétét. Tulajdonképpen vaníliás krémmel töltött cérnametélt-gombóc olajban kisütve. Kicsit munkás, de nagyon egyedi és finom. Készítéséhez nem árt, ha van tésztakészítő gépünk.

Talán meglepő, hogy fánknak hívják, de ez is a  bizonyíték arra, hogy mennyire változatos tud lenni kedvelt farsangi fánkunk rokonsága.  

Ördögpirula, tarkedli vagy csehpimasz

Kanalas fánk, egérke, főtt fánk néven is ismert az ördögpirula. Igazi nagymama-recept, de mivel pikk-pakk elkészül kevés hozzávalóból, bátran ajánljuk sietős háziasszonyoknak, fiatal, akár kezdő konyhatündéreknek.

Anno a tarkedlit, csehpimaszt egérkének is nevezték, olyan muris a sok kis tésztapuffancs a vékonyodó farkincájával. Sütőporral összeállított tésztája is ismert. Hamar elkészül. Nem adja a farsangi fánk  feelinget, de legalább hizlal.

És végül:

Apácafing régies nevén apátza-fingotska

Tényleg van ilyen. Egy egyszerü – néha krémmel töltött –  a középkori angliából származó fánkféle

Mielőtt megbotránkoznának, szögezzük le: így hívják a világon mindenütt, ahol ismerik. Angliában nun’s puffs, Németországban Nonnenfürzle, a katalánoknál pet de monja, Franciaországban pet de nonne. Bár ott költői neveket is aggatnak rá, úgymint: szellőfánk, selyemsutty, apácaszellő.

Jó étvágyat!

 A fánkvilág második része, a "Farsangi fánk társai" itt nézhető meg

forrás: