NAGY SÜTÉS, FŐZÉS, EVÉS, IVÁS -
UTÁNA MEG A KOPLALÁS!
ÉS MÁSHOL?
Olaszország
Minden olasz család bárányt szolgál fel húsvétkor. Előtte a bárányt csak tejjel etethették, hogy puha legyen a húsa Agnellino – a jól megsült bárány az olaszok különlegessége ezekre a napokra, amit articsókával és borssal tálalnak. Egyes területeken korona formájú, színes, tojás alakú cukorkával díszített kenyeret szolgálnak fel. Emellett, megszentelt tojásokkal kínálják a vendégeket. Legtöbbször, csirke vagy nyúl formájú kenyérben tartják a tojásokat.
Hollandia
A hollandok tojással és virágokkal díszítik húsvétkor az asztalt. Egy édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyeret, egy hagyományos készítményt szolgálnak fel.
Franciaország
A templomok harangjai nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, amivel tisztelegnek a Jézus által átélt szenvedés előtt. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza. Amikor húsvétkor végre megcsendülnek a harangok, a gyerekek kiszaladnak az utcára, hogy meghallgassák a visszatérésüket. Ezekben a napokban a köszönési forma a „Heureuses Paques" (Kellemes húsvéti ünnepeket!). A húsvéti nyuszi neve Pierre LeBunnee.
Görögország
Görögországban a húsvét a legfontosabb egyházi ünnep. Itt az a szokás, hogy vörösre festik a tojásokat, melyeket a templomban megszentelnek a többi finomsággal együtt: kenyér, sült bárány, sütemények.
Mexikó
A mexikóiak főleg katolikusok, a nagyhét és a húsvét jó időszak a szabadság eltöltésére, ezért manapság tele vannak ilyenkor az autópályák. Ebben a két hétben a diákok nem tanulnak, a bankok és intézmények be vannak zárva, azonban a legtöbb turisztikai iroda folytatja aktivitását. A húsvéti nyuszi nincs jelen Spanyolországban, legfeljebb a szupermarketekben.
Lengyelország
Lengyelországban, húsvét vasárnapján gondosan megterítik az asztalt színes tojásokkal, hideg ételekkel, kolbásszal, sonkával, kelesztett süteményekkel, mákos süteményekkel, és középre helyeznek egy cukorból készített bárányt. Az asztalról nem hiányozhat a retek és cékla saláta. A legnépszerűbb sütemény a „mazurek", egy tésztából vagy ostyából készített, diókrémmel, mandulával vagy túróval befedett lapos süti. Meleg ételeket nem szolgálnak fel.
Mazurek Krolewski
Hozzávalók: 200 g vaj, 1 csésze cukor, 1 csésze mandula, vanília esszencia, egy narancs reszelt héja, 6 tojásfehérje, másfél csésze liszt
Elkészítés: Keverd össze a vajat a cukorral, majd add hozzá a narancshéjat, mandulát és vaníliát. Verd habbá a tojásfehérjéket és keverd bele a lisztet. Keverd ezt hozzá az előbbi keverékhez. Tedd a kapott tésztát a sütőbe 35 percre, majd vágj belőle rombuszokat. Összekeverheted robottal egy citrom és két narancs húsát és héját két csésze cukorral és fél csésze narancslével. Főzd a keveréket közepes lángon, amíg megszilárdul és megváltoztatja a színét. Kend a sütikre és hagyd megkeményedni.
Svédország
Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Szokás, hogy az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, melyek a babért helyettesítik. Egy hétig a házban tartják, hogy kivirágozzanak a melegben. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának. Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ország nyugati részében az a szokás, hogy a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad. Az élénk színű főtt tojás feltétlenül része a svédek erre a periódusra jellemző menüjének
Finnország
Finnországban húsvétkor általában hagyományos ételeket szolgálnak fel. Vannak húsvéti specialitások is, de ezek nincsenek törvényszerűen minden ünnepi asztalon. A legrégebbi húsvéti különlegességük neve mammi, egy cukrozott rozsmalátából készült puding. A finnek általában tejszínhabbal és cukorral kínálják. Kartondobozokban tárolják.
Németország
Németországban, különböző hagyományos módon megfestett tojásokat ajándékoznak egymásnak a barátok. Azt mondják, hogy szerencsét hoz, ha zöldeket eszel a húsvét előtti csütörtökön. Húsvét estéjén tüzeket gyújtanak, a mely a tavasz eljövetelét jelképezi. Bár régebben ezt a tüzet karácsonyfákból rakták, ma már egyszerűen csak kimennek grillezni a szabadba!
Kelet-Európa
Ezekben az országokban a tojásfestés hagyománya a középkorig vezethető vissza.
Jugoszláviában XV-t írnak a tojásokra, ami a „christos valkrese" (Krisztus feltámadt) mondatot jelképezi.
Forrás: macosz, ötletkonyha
