Milyen tortát kér egy 5 éves a születésnapjára?  Ha lány, akkor  Barbiet, ha fiú, akkor természetesen egy Speed McQueen típusú verdát. És persze távirányítósat. Végtére is ez már a XXI-ik század! Vagy nem? 

Tortát még a fogyókúra előtti időkből ismerjük, Az autót is. A távirányítokkal meg tele van a padlás. Akkor tehát hajrá:

A régi receptek mind úgy kezdődtek, hogy végy két tojást. Ez a mostani meg úgy, hogy végy egy autót. Szerencsére csak a játékboltból. Bár ott is kicsit furcsán néztek rám, mikor próbáltam valami engedményes karosszéria hibásat venni, mondván tortának lesz.

Ez a torta legkevésbé ehető része:

 Az előkészületnek ezzel vége, jöhet a felépítmény.

Elismerem, kell némi fantázia hozzá, hogy az ember kitalálja, mi is lesz ebből? Vagy egy elrontott dobos torta, vagy egy autó.

Pofon egyszerű az egész! Egymásra tettük az autót, meg a tortát, és (szinte) már kész is. Arra azért figyelni kell, hogy a kerekes rész kerüljön alulra. Nekünk elsőre sikerült. (Na jó, nem elsőre, de azért csak összejött!)

 Bekapcsoltuk és MŰKÖDÖTT!!!! Működött, tehát készen van. Csak hát amikor másodszor szaladt neki a sodrófának, rájöttünk, hogy lemaradt az ablak, és valószínűleg nem lát ki az elektronika, ezért akart a torta állandóan öngyilkos lenni. Így aztán szépen felturbóztuk:

Nem túl sok távirányítású torta futkoshat az országban, így aztán tapasztalat híján nem mertünk 7 év, vagy 150 000 km garanciát adni. Jó volt a megérzésünk, mert szegény autó nem érte meg az első szervizt sem!

Az életveszélyes fenyegetések hatására az ünnepelt úgy döntött, hogy a tortát a kistányérokhoz irányítja, és ezzel a torta sorsa beteljesült:

Édes szájízzel fogunk rád gondolni!

A sonkaforma formatorta

Ha húsvét, akkor sonka. Van (többek között) kötözött-, paraszt-, és tortasonka. Ez utóbbi főleg akkor, ha az embernek unokái vannak, akik mindent megesznek, csak torta legyen!

A sonkatortának rengeteg előnye van. Például (szinte) semmi nincs benne, ami a sonkában (állítólag) olyan egészségtelen. Ráadásul nincs az örök kétely, hogy ez ugye  hagyományosan pácolt?  És persze csinálni is könnyebb, mint sonkát, ami ugye a malaccal kezdődik ....

Tehát. Így készül egy erdei gyümölcskrémes sonkaforma formatorta:

Elől egy távirányítós autó készül (szegény ember abból csinálja az autóját, amije van), hátul meg ott alakulgat a vegasonka, bár itt még elkel egy kis fantázia, hogy hozzáképzeljük a főtt tojást, meg az újhagymát!

A bőre már megvan. Most jön a finom füstölt husika. Ezt eddig csak a hentesek tudták megcsinálni, most már mi is. 

Most következik a koleszterin mentes zsír. Hát van ennél diétásabb sonka?

Még egy ici-pici festés, mázolás, és kész a mű:

NAGY SÜTÉS, FŐZÉS, EVÉS, IVÁS - 

UTÁNA MEG A KOPLALÁS!

ÉS MÁSHOL?

Olaszország

Minden olasz család bárányt szolgál fel húsvétkor. Előtte a bárányt csak tejjel etethették, hogy puha legyen a húsa Agnellino – a jól megsült bárány az olaszok különlegessége ezekre a napokra, amit articsókával és borssal tálalnak. Egyes területeken korona formájú, színes, tojás alakú cukorkával díszített kenyeret szolgálnak fel. Emellett, megszentelt tojásokkal kínálják a vendégeket. Legtöbbször, csirke vagy nyúl formájú kenyérben tartják a tojásokat.

Hollandia

A hollandok tojással és virágokkal díszítik húsvétkor az asztalt. Egy édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyeret, egy hagyományos készítményt szolgálnak fel.

Franciaország

A templomok harangjai nem szólnak nagypéntektől egész húsvét vasárnapjáig, amivel tisztelegnek a Jézus által átélt szenvedés előtt. Azt mondják, hogy ez idő alatt a harangok Rómába mennek, ahonnan ajándékokkal, főleg tojásokkal térnek vissza. Amikor húsvétkor végre megcsendülnek a harangok, a gyerekek kiszaladnak az utcára, hogy meghallgassák a visszatérésüket. Ezekben a napokban a köszönési forma a „Heureuses Paques" (Kellemes húsvéti ünnepeket!). A húsvéti nyuszi neve Pierre LeBunnee.

Görögország

Görögországban a húsvét a legfontosabb egyházi ünnep. Itt az a szokás, hogy vörösre festik a tojásokat, melyeket a templomban megszentelnek a többi finomsággal együtt: kenyér, sült bárány, sütemények.

Mexikó

A mexikóiak főleg katolikusok, a nagyhét és a húsvét jó időszak a szabadság eltöltésére, ezért manapság tele vannak ilyenkor az autópályák. Ebben a két hétben a diákok nem tanulnak, a bankok és intézmények be vannak zárva, azonban a legtöbb turisztikai iroda folytatja aktivitását. A húsvéti nyuszi nincs jelen Spanyolországban, legfeljebb a szupermarketekben.

Lengyelország

Lengyelországban, húsvét vasárnapján gondosan megterítik az asztalt színes tojásokkal, hideg ételekkel, kolbásszal, sonkával, kelesztett süteményekkel, mákos süteményekkel, és középre helyeznek egy cukorból készített bárányt. Az asztalról nem hiányozhat a retek és cékla saláta. A legnépszerűbb sütemény a „mazurek", egy tésztából vagy ostyából készített, diókrémmel, mandulával vagy túróval befedett lapos süti. Meleg ételeket nem szolgálnak fel.

Mazurek Krolewski

Hozzávalók: 200 g vaj, 1 csésze cukor, 1 csésze mandula, vanília esszencia, egy narancs reszelt héja, 6 tojásfehérje, másfél csésze liszt

Elkészítés: Keverd össze a vajat a cukorral, majd add hozzá a narancshéjat, mandulát és vaníliát. Verd habbá a tojásfehérjéket és keverd bele a lisztet. Keverd ezt hozzá az előbbi keverékhez. Tedd a kapott tésztát a sütőbe 35 percre, majd vágj belőle rombuszokat. Összekeverheted robottal egy citrom és két narancs húsát és héját két csésze cukorral és fél csésze narancslével. Főzd a keveréket közepes lángon, amíg megszilárdul és megváltoztatja a színét. Kend a sütikre és hagyd megkeményedni.

Svédország

Virágvasárnappal kezdődik a nagyhét, hogy megemlékezzenek Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról. Szokás, hogy az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, melyek a babért helyettesítik. Egy hétig a házban tartják, hogy kivirágozzanak a melegben. Természetesen babonák is kapcsolódnak ehhez a periódushoz. Úgy tartják, hogy a boszorkányoknak különleges erejük van ebben az időszakban, főleg a fekete mágiának. Egy nappal húsvét előtt, a fiúk és lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat, húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességet vagy pénzt kapva cserébe. Az ország nyugati részében az a szokás, hogy a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad. Az élénk színű főtt tojás feltétlenül része a svédek erre a periódusra jellemző menüjének

Finnország

Finnországban húsvétkor általában hagyományos ételeket szolgálnak fel. Vannak húsvéti specialitások is, de ezek nincsenek törvényszerűen minden ünnepi asztalon. A legrégebbi húsvéti különlegességük neve mammi, egy cukrozott rozsmalátából készült puding. A finnek általában tejszínhabbal és cukorral kínálják. Kartondobozokban tárolják.

Németország

Németországban, különböző hagyományos módon megfestett tojásokat ajándékoznak egymásnak a barátok. Azt mondják, hogy szerencsét hoz, ha zöldeket eszel a húsvét előtti csütörtökön. Húsvét estéjén tüzeket gyújtanak, a mely a tavasz eljövetelét jelképezi. Bár régebben ezt a tüzet karácsonyfákból rakták, ma már egyszerűen csak kimennek grillezni a szabadba!

Kelet-Európa

Ezekben az országokban a tojásfestés hagyománya a középkorig vezethető vissza.

Jugoszláviában XV-t írnak a tojásokra, ami a „christos valkrese" (Krisztus feltámadt) mondatot jelképezi.

Forrás: macosz, ötletkonyha

Laktató és férfias

Az írásaimból (számomra is váratlanul) lassanként összeáll egy új kategória, a "Magyar klasszikusok" , amely ugyan nélkülöz minden objektivítást, viszont finom és népszerű. Legalább is nálam.

Ugyan nem egy diétás fogás, de nagyon ízletes. Laktató, olcsó, szabadban is készíthető, és ráadásul még a férfiak is szívesen csinálják (most a főzésről van szó): ez a Pásztor-, leánykori nevén: Öregtarhonya

Jellegzetes alföldi pásztorétel volt régen az öregtarhonya, vagy más néven a sűrűtarhonya. Elkészítése egyszerű, gyors, nyáron szabad tűzön bográcsban is szoktuk főzni. Kovászos uborkával, vagy más savanyúsággal tálalva kiváló egytálétel.

Amikor egy férfi beszabadul a konyhába, az esetek többségében gyorsan szeretne végezni. Ez igaz a hölgyek esetében is, ám amíg ők ezt megoldják egy könnyű salátával, egy kis sovány hússal, addig az erősebbik nem ettől a koszttól a falnak megy.

Persze nem baj, ha néha ilyen is van, de a szalonnás, paprikás zsíros, kiadós ételek sokkal jobban illenek a férfiakhoz. Az elkészítésük azonban sokszor nem olyan egyszerű, így aztán rábízzuk a nőkre, és csurgó nyállal várjuk, hogy mi kerül ki a kezeik közül. A pásztortarhonya nem ilyen. Nálam például a szalmaözvegyes időszakokban a túlélés fontos eszköze.

Ez az az étel, amit – annak ellenére, hogy számtalan változata van, nem érdemes – itt a fűszerezésére gondolok - túlbonyolítani. A legegyszerűbben a legfinomabb, csak sóval, és (néhányak szerint pirospaprikával) ízesítendő. A legfinomabb házi tarhonyából, bár én valamiért vonzódom a bolti söréteshez is. Ezzel is finom. És gyors!

Készíthetjük vega módon, de tehetünk bele füstölt szalonnát, vagy parasztkolbászt is. Vagy mindkettőt!

Csinálhatjuk pörkölttel, de akár erdei, mezei gomba is kerülhet bele. Nyáron jöhet a lecsós változat friss paradicsommal. és sok-sok paprikával.

És most a hozzávalók:

•         30 dkg tarhonya
•         50 dkg burgonya
•         10 dkg húsos füstölt szalonna
•         15 dkg füstölt kolbász
•         paprika, paradicsom (elhagyható)
•         1,5 tk só
•         9 deciliter víz

Előkészítés:

•         A szalonna kockára vágása
•         A burgonya felvágása (előbb hosszában négy felé, majd a kapott cikkeket kb. 8-10 mm-es szeletekre vágjuk és további felhasználásig vízben tároljuk)
•         A  füstölt kolbász karikázása és elősütése (a kolbászkarikákat zsiradék nélkül egy serpenyőben addig hevítjük, amíg nem kezd el pirulni.)

A szalonnát jó félig megsütjük, majd hozzáadjuk a tarhonyát. Nem kell pirítani, csak felforrósítjuk. Felöntjük forró vízzel, és megsózzuk. Hozzáadjuk a burgonyát és az elősütött kolbászt. Ha felforrt, fedő alatt lassú tűzön 10-15 percig  tovább pároljuk. Kevergetni nem szükséges. Ha már csak egy kevés víz maradt a tarhonya tetején, akkor a tűzhelyről lehúzzuk, és még további húsz percig békén hagyjuk. Ez a legnehezebb rész!

Jó étvágyat!

Spaghetti alla carbonara

A carbonara spagetti eredeti elkészítési módját nem és nem akarja a magyar nép megtanulni. Világszerte  hamis carbonara szubkultúra alakult ki tévés sztárséfek és önjelölt gasztro-háziasszonyok közreműködésével, aminek következtében, mi azt a (tejszínes) változatot ismerjük, ami a spagetti hazájában bűncselekménynek számít!

A Róma/Lazio környékéről származó fogás lényege a frissen kifőtt tészta hőjére krémesre fövő tojás, a tokaszalonna és a kemény birkasajt. És a sok bors. Nem egy lágy karakterű étel, ami tejszínes mutációiról már nem mondható el, azok teljesen más stílust képviselnek.

Ime az eredeti recept:  

250 g spagetti                                        25 dkg

Guanciale (érlelt tokaszalonna)          5 dkg

Tojás                                                      2 (1 egész, 1 sárgája)

só 

bors

pecorino sajt

só a tészta főzővízébe

 Az apró kockára vágott szalonnát megpirítani. Az al dentére főzött tésztát még forrón elkeverni a felvert tojásokkal kikevert reszelt sajttal és a szalonnával. Ennyi!

Bár az alla carbonara, azaz szénégető módra kifejezés a spagettitől függetlenül létező fogalom az olasz mindennapokban, a spaghetti alla carbonara nem szerepel a „La Cucina Romana” (Ada Boni 1927) c. gasztronómiai alapművében, mivel a második világháború után amerikai katonák vitték be a tojásport Rómába, aminek segítségével a háború utáni élelmiszerhiány és az olasz tésztafőzési hagyományok házassága eredményezte ezt az új kreációt, ami a keresztségben a romantikus Carbonara (Szénégető) nevet kapta.

Láttak már hegyek között melózó szénégetőket, ahogy romlandó tejszínt és vajat hurcolnak magukkal? Hát pont annyi van belőlük, mint halat passzírozó halászból

Ennek ellenére a carbonara tejszínezése mégis létezik, és nem magyar találmány. Valószínűleg az elkészítés megkönnyítését igénylő (mert nagyon bonyolult felvert tojást kikeverni forró tésztával) és szalmonella parában fetrengő - akár olasz - vendéglősök adták hozzá ezt az alapanyagot, és írták át a receptet egy gyökeresen más karakterű, az eredeti koncepciót megváltoztató ételt létrehozva, ami már nulla harmóniában van annak eredetével és elnevezésével. Ez persze nem gátolta meg elterjedését.

• Az USA egyes számú háziasszonya, Martha Stewart citromhéjat, petrezselymet és tejszínt ír receptjében, amit spaghetti alla carbonarának nevez.

• Nigella Lawson is tejszínt rak bele. És fehérbort. És szerecsendiót, amitől az étel már teljesen más karaktert képvisel, de hogy elhagyja a carbonara pofonegyszerű tisztaságát, az hétszentség. Jó, ő mondjuk kirántja a Bountyt is.

• A Saveur magazin (alcímük: world of authentic cuisine, azaz a hagyományos konyha világa) egészen pontos, csak a pecorinót cseréli le parmezánra.

• A TheGuardian a carbonarát, az eredetét és elkészítését hosszan elemző cikkének végkövetkeztetése az eredeti recepthez hű, de  azt fokhagymával és parmezánnal kiegészítő változat. 

• ABBC Food fokhagymázza és a végén megszórja friss petrezselyemmel az amúgy kőegyszerű carbonaráját.

• Gordon Ramsay se hagyná ki a tejszínt!

És mi a helyzet itthon? 

Jamie Oliver sokaknak megtanította  cukkinis carbonaráját, ez egyértelmű. A hazai receptkeresők sztárcarbonarája ez a változat, ami amúgy egy tejszínes-tojásos tészta pennéből, cukkinivel és kakukkfűvel. Annyi köze van a carbonarához, mint a gulyáslevesnek a Jókai-bableveshez. Mondjuk mindkettő leves. 

Persze akadnak, akik értik, mi az a carbonara, sőt vannak kulturált kilengések például erdei gombával vagy szarvasgomba olajjal kiegészítve. 

A kedvenc mégis a porgyárak carbonara alapjára épülő rakott krumplija rakott krumpli carbonara néven - mert okos asszony besamel helyett carbonara alapot használ, - vagy a szintén valami carbonara alapra épülő csirkés nokedli, - aminél az ősmagyar tojásos nokedli ezerszer carbonarább -, de a téma kimaxolása és a fődíj kétségtelenül a porított carbonara alapra épülő tejszínes, ömlesztett sajtos, kukoricakonzerves, trappistás tészta. Tojás nélkül, nyilván.

Azért a legnagyobb király mégiscsak az a honfitársunk, aki feltalálta a carbonara alla venezianát, amihez pennét kever össze trappistával, csiperkével, tejszínnel és sűrített paradicsommal. 

Hát ilyen egyszerű. Most már aztán mindenki tudja, milyen egy igazi spagetti carbonara! Aki mégsem, annak itt van egy egyszerű – jól bevált – és természetesen tejszínes változat receptje:

Spagetti Carbonara

magyarosan, ahogy mi szeretjük:

A tésztához:

víz                                      2 liter

só                                         1 kiskanál

étolaj                                   1/2 deciliter

spagetti (száraz)                  30 dkg

A szószhoz:

szalonna, bacon (nyers)  10 dkg

olívaolaj                                 2 evőkanál

fokhagyma                             1 gerezd

búzaliszt (BL55)                     2 dkg

Habtejszín                              3,5 dl

Só

Fehérbors ( őrölt)

A tálaláshoz:

Parmezán sajt                         4 dkg

A csíkokra vágott szalonnát az olajon közepesen megsütjük, hozzáadjuk a pépesre zúzott fokhagymát, megszórjuk liszttel, és felengedjük a tejszínnel. Mártás sűrűségűre beforraljuk. 

Tálalás: A frissen kifőzött forró spagettire a mártást ráöntjük és sajttal megszórjuk

Forrás: iallozafferano, culinariaitalia, origo, Storia e ricetta della pasta

50 dkg marhalapocka és marhanyak vegyesen
10 dkg darált marhahús
50 dkg vörös vesebab 
4 dl paradicsomszósz
1 sárga és egy piros húsú kaliforniai paprika (kihagyható)
kis üveg barna sör (porter vagy stout a legjobb) 
½ liter húsleves
1 nagy fej vöröshagyma
4 nagyobb gerezd fokhagyma

2 db babérlevél
2 evőkanál morzsolt oregano (kihagyható)
2 evőkanál őrölt római kömény 
2-3 felvágott friss zöld chili (jalepano) és kevés cayenne bors (ezek mind egyszerre)
1 evőkanál natur kakaópor vagy 2-3 nagy kocka jó minőségű étcsoki
1 púpos teáskanál fahéj, 
olívaolaj, só

Egy lábosban olívaolajon megpirítjuk az apróra vágott vöröshagymát, hozzáadjuk a szeletelt fokhagymát, a felvágott chilit és a cayanne borst. Ha a fokhagyma sárgulni kezd, rátesszük a fél kilónyi igen apró kockára vágott és a darált húst (s ha van a paprikát), majd addig kevergetjük, amíg a hús megbarnul. Akkor hozzáteszünk egy-egy evőkanál őrölt római köményt és szárított szurokfüvet (oregano), jól összekeverjük, felöntjük a sörrel és kis lángon negyedórát főzzük. Hozzáadjuk a paradicsomszószt, a csokoládét (vagy a kakaót), a fahéjat és az előfőzött babot,s felöntjük még félliternyi húslevessel. Előmelegített (180-200 fok) sütőbe téve pároljuk, amíg a levét elfövi, aztán már tálalhatjuk is.

Tipp! Tálaláskor megszórhatjuk reszelt sajttal, friss, felaprított koriander zölddel.

forrás:hvg.hu

Bizonyára másokat is felháborítanak azok a főzőműsorok, amikben a szakács alig 500 forintból készít fejedelmi étkeket. Kinyitja a dobozt, amiben van egy fej hagyma, egy szelet kenyér, húszdekás vaj, élesztő, valamint egy halkonzerv: az egész kijön 497 forintból.

„Nincs más dolgunk, mint a fagyasztóból elővenni a bresse-i csirkét, az iberico bellotát, a 24 és 36 hónapos parmezánokat valamint a garnélát, és már neki is foghatunk az ebéd elkészítésének”, teszi hozzá. A hozzávalók fele vagy beszerezhetetlen, vagy méregdrága, nem egy háziasszonyt ápoltak a Lipótban a főzőműsorok miatt.

Sokkal jobb ötlet karácsonykor evés helyett jó ételek fotóit nézegetni! Vágjon ki újságokból, magazinokból, szórólapokból képeket, ezeket rendezze össze, majd a karácsonyi asztalnál adja körbe. Összeállíthat komplett menüket is, sőt minden vendégnek más ételt vághat, hogy pillanatok alatt olyan hangulat alakuljon ki, mint egy tapas bárban, csak most nem egymás kajájába kóstolnak bele a rokonok, hanem a képeket cserélgetik majd maguk közt.

A legjobb, hogy egy ilyen karácsonyon el sem lehet rontani az ételt.

Én minden esetre a tavalyi karácsonyi menü fogásairól készítettem képeket:

Borjúnyelv

édes-savanyú padlizsánsalátával és citromos mentás öntettel

 A fotóra klikkelve: további képek

 Gyömbéres sült paprika krémleves

füstölt lazachabbal 

Omlós báránycomb mézes kéregben

sütőtök felfújttal és narancsos karottával

Szilvával töltött chilis csokivarázs

Narancsgrillázs lepény (moszkauer)

Európában, az amerikai és ausztrál kontinensen is a karácsony a legszentebb, legmeghittebb ünnep. Az ajándékozási és az étkezési szokások azonban országról országra különbözőek.

A ma is továbbélő szokások szerint a karácsonyi asztal elképzelhetetlen hal, beigli, valamint dió és a család összetartását szimbolizáló kerek alma nélkül. Sok helyen vacsora után ma is annyi szeletre vágnak egy almát, ahányan ülnek az asztalnál, mondván: amilyen kerek az alma, olyan kerek, összetartó legyen a család a következo esztendoben.

A lengyelek ragaszkodnak hagyományaikhoz, így szentestén – ami Lengyelországban az év legnagyobb ünnepének számít – sem feledkeznek meg ezekről. Természetesen hozzánk hasonlóan a lengyeleknél is a legfontosabb az ünnepi asztal, és az, ami rákerül.
Krisztus jászolban való születésére a hófehér abrosz alá tett szalma emlékeztet. Az étkek száma a hagyomány szerint tizenkettő, akárcsak az apostoloké. Az asztal közepére ostya kerül, amiből a család minden tagja tör egy darabot, majd a másiknak kínálva minden jót kíván. Az asztalon mindig eggyel több terítéket tálalnak, arra az esetre, ha egy váratlan látogató betérne, vagy emlékeztetőül a már eltávozottakra.
Az ételek hagyományosak. Tájegységenként lehetnek eltérések, de egy biztos: december 24-én, szenteste Lengyelországban senki nem eszik húst. A leves általában cékla vagy gomba, a hal ponty. Akad egy káposztából készült étel is az asztalon, ez lehet böjti bigos, gombás káposzta vagy káposztás tészta, az édesség pedig mákos tészta. Desszertként még aszalt gyümölcsökből készült kompótot is fogyasztanak a lengyelek. Az ország keleti részén az ún. kutia a fő fogás karácsonykor. Ez mákból és búzából készülő édesség, amelynek régen mágikus erőt tulajdonítottak Lengyelországban

Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.

Svéd karácsonyi asztal – Julbord

* Lutfisk – ezt hosszú idők óta svéd nemzeti eledelnek is tartják.  Északi menyhalat vagy tőkehalat és “grísej”-t használnak erre. Sózzák és szárítják, nagy részüket hagyományos módon észak Norvégiában sziklákon, szél segítségével. Utána pár napig hideg vízben áztatják, majd hamuval és oltott mésszel vízben megfőzik. Ezután megint hideg vízben áztatják pár napig, majd megint a főzés következik, de csak 60 fok körüli hőmérsékleten. Manapság készen veszik az emberek vákuumozott csomagolásban. Az ily módon vásárolt halat csak leöblíteni kell, esetleg egy órányit áztatni főzés előtt.
Az elkészítéséhez a hagyományos hozzávaló a bechamel szósz (mártás), főtt zöldborsó és főtt krumpli. A bechamelt durva-mustárral vagy zúzott szegfűborssal lehet ízesíteni. Úgy tartják, hogy egészséges étel, a lúgos “lutfisk”, kiegyensúlyozza a sok (bázisos) zsíros ételt. Különben maga a hal ízetlen. Régebb parasztesküvőkön is felszolgálták.

Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort,

Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni.

Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep, 24-e munkanap. Este vagy otthon eszik a család vagy étterembe megy, ahol sokan táncra is perdülnek. A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.

Karácsony a világban

A világ minden táján ünneplik a karácsonyt, a különböző országokban érdekes és vicces szokásokkal találkozhatunk. Indiában mangófát díszítenek fel, Svédországban szaunáznak, Spanyolországban lottóznak, Ausztráliában pedig a Mikulás szánját kenguruk húzzák. 

Ha érdekes és vicces karácsonyi szokásokra vagyunk kíváncsiak, a Kárpát-medencében is bőven találunk példát, a hajadon alföldi lányok például mézet ettek a hajnali mise előtt, hogy férjet édesgessenek magukhoz, Erdélyben pedig minden ajtót és ablakot bezártak, nehogy a boszorkányok állati alakot öltve bejussanak és rontást hozzanak a házra. 

Angliában a gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg zokniba csomagolt ajándékaikat Télapótól, aki a kéményen keresztül érkezik, és a kandallóból bújik elő. Elmaradhatatlan eseménye a napnak Erzsébet királynő karácsonyi televíziós beszéde, amelyet ugyan az angolok meglehetősen unalmasnak tartanak, mégis mindenki megnézi. December 26-a az úgynevezett Boxing Day, ilyenkor hagyományosan a személyzetet ajándékozzák meg. A név arra utal, hogy ezen a napon nyitották fel a templomi perselyt, amelynek tartalmát a szegények között osztották szét. A brit hagyományok szerint a karácsonyi puding keverése közben kívánt dolgok valóra válnak, de csak akkor, ha a keverést az óramutató járásával egyező irányban végezzük.

A régi Angliában a hagyományos karácsonyi vacsora a mustáros disznófej volt. Nagy népszerűségnek örvend még a „karácsonyi pukkantó”, ami egy csillogó papírba csomagolt, keménypapírból készült henger, és erősen hasonlít egy nagyobb méretű szaloncukorra. Mindig két ember szakítja szét, ezt egy kisebb petárdaszerű pukkanás kíséri. A hengerben egy színes papírkorona, egy vicc és egy kis ajándék található.

Az amerikai Mikulás, Santa Claus erősen hajaz brit kollégájára, azzal a különbséggel, hogy ő rénszarvas szánon érkezik. A pogány és a római eredet miatt az Egyesült Államokba érkező vallásos angol emigránsok az 1600-as évekig elutasították a karácsony ünneplését. A karácsony meleg, örömteli ünneplése a német és a holland bevándorlóknak köszönhető. Mára azonban az amerikaiak egész jól belejöttek a karácsonyozásba, legalább is a díszítő eszközök használatába. Vannak olyan települések, melyek díszítő versenyt rendeznek egymás között. 

Indiában a karácsony hivatalos nemzeti ünnep, annak ellenére, hogy a teljes népesség csupán 3 százaléka keresztény. Itt december 24-én kezdenek ünnepelni, és ez eltart egészen az új év kezdetéig. A kisebb településeken fenyőfa híján banán és mangófát díszítenek fel „karácsonyfaként”. 

Svédországban a karácsony gyakorlatilag már december 13- án, Luca napján kezdődik. Ilyenkor a lányok fehérbe öltöznek, és egy hétgyertyás koszorúval a fejükön viszik szüleiknek ágyba a reggelit. Szenteste a családi vacsora előtt szaunáznak, majd a vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat. Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza.

Norvégiában karácsony éjszakáján az összes seprűt elrejtik, mivel a hiedelem szerint ilyenkor a boszorkányok és a gonosz szellemek előjönnek, és ellopják a takarítóeszközöket egy kis száguldozásra. Itt nem a Jézuska, hanem a Julenissen viszi az ajándékokat a jó gyerekeknek 24-én este. Norvég hagyományok közé tartozik a karácsonyfa körül való körözés, miszerint ha valaki körbejárja a fát, felvesz egy ajándékot, odaadja a címzettnek, majd mindenki nézi, ahogy kibontja, és örül neki. Majd valaki más is körbejár, felvesz egy ajándékot, és így tovább, amíg tart az ajándék-készlet. 

A szomszédos Finnországban (ne feledjük, az „igazi” Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik!) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor ők alszanak. A család karácsony előestéjén ünnepi ételeket eszik, amelyek nem más, mint rakott krumpli, lazac, sonka és rizskása. 24-én reggel a család körbeüli az asztalt, fahéjas tejberizst reggeliznek, amelybe egy szem mandulát rejtenek, s aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a következő évben. A finnek ilyenkor az állatokat is megvendégelik. Természetesen ezen a napon sem maradhat el a szaunázás. 24-én délben pedig Turkuban, Finnország régi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét, amit a rádió is közvetít.

Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem szenteste, avagy karácsony napja, hanem vízkereszt, vagy annak előestéje januárban. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza a meglepetéseket. Újabban azonban - talán a külföldi hatásoknak is engedve - divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával. Olaszországban nem a fenyőfa a divat, hanem kis fából készült piramisokat díszítenek fel gyümölcsökkel. 

Spanyolországban december 22-én a spanyolok nagy része lottót vásárol, melynek számait december 24-én húzzák ki, és énekelve ismertetik a nézőkkel. Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik, és abba kapják az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot. Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. 

Portugáliában a brit mintához hasonlóan cipők kerülnek a kandallók mellé, hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal titokban abba tegye az ajándékokat. A portugál gyerekek csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az ajándékokat. Portugáliában a karácsony hivatalosan egy napig tart. 

Venezuela fővárosában, Caracasban, hogy karácsony estéjén lezárják az utcákat, és az emberek görkorcsolyával mennek a templomba. 

Ukrajnában a karácsonyfa díszei között megtalálható a műpók és a műpókháló is. Karácsony reggelén pókot találni a karácsonyfán a hiedelem szerint szerencsét jelent. 

Japánban piros színű karácsonyi üdvözlőlapot küldeni valakinek nagy udvariatlanság, ugyanis a gyásztáviratokat is ilyen színnel nyomtarják.

Ausztráliában van olyan település, ahol a Mikulás szörfön érkezik, sokan ugyanis a tengerparton töltik a karácsonyt. Az ausztrál hagyományok szerint a Mikulás szánját 8 kenguru húzza. 

Forrás: evon.hu

Nemrég a közelgő karácsony alkalmából sütöttünk néhány szász karácsonyi stollent és ez adta az ötletet, hogy  kicsit reklámozzam ezt a finom ünnepi sütit. ( http://gasztrofasirt.blog.hu/2013/11/22/stollen_a_drezdai_bejgli )

Receptről nem volt szó, mert a stollen olyan a németeknél.mint nálunk a beigli: Ahány ház - annyi (titkos) recept. Van például marcipános, sőt még túrós is. (Amúgy a beigli Sziléziából került hozzánk osztrák közvetítéssel és német eredetü (meghajlít = beugen) névvel)

De térjünk vissza a stollenhez (aminek természetesen van oldalági magyar rokona, a püspökkenyér):

Hozzávalók: Liszt (BL55) 1,2 kg, élesztő: 80 gramm, tej 0,4 liter, olvasztott vaj 60 dkg, reszelt citromhéj, só

Töltelék és fűszerek: 60 dkg rumba áztatott mazsola, 10 dkg édes mandula, 1 dkg keserű mandula, 15 dkg kandírozott citromhéj, narancshéj, 10 dkg cukor. (ez az eredeti, de szerintem a drezdai pékek nem fognak megsértődni, ha mindenki azt tesz bele, amit csak akar. pld magozott datolya, dió, áfonya, csoki, őrölt gyömbér, szerecsendió, mandula aroma, szegfűszeg, kardamon, fahéj. Általában a harmadik alkalomra már kialakul a saját stilus)

 Szükség lesz még sütés után egy kis olvasztott vajra (itt arra a vajra gondolok, aminek a csomagolására az van írva, hogy VAJ), és porcukorra.   

Elkészítés: (Az alapdolgokat kihagynám. Aki ennek tényleg nekikezd, vagy legyen tapasztalata, vagy bízza magát a megérzéseire. Menni fog!)

Langyos cukros, lisztes tejben oldjuk fel az élesztőt. Negyed óra múlva a liszttel, a maradék tejjel  és fűszerekkel gyúrjuk be a tésztát. Ha kész keverjük hozzá a "tölteléket". Meleg helyen kelesszük duplájára (60-90 perc), majd osszuk kétfelé. Most fontos rész jön! Ettől fogja megkapni jellegzetes formáját: nyújtsuk ovális formára majd

 a közepét kicsit vékonyítsuk el. Hajtsuk félbe úgy, hogy a letakart oldal egyharmada kilátszódjon. Utolsó lépésként a felhajtás felőli oldalt a sodrófával kicsit nyomjuk meg, így a kalács közepe kicsit kiemelkedik. Persze van speciális sütőforma is, de egy igazi háziasszony az ilyent méltatlankodva visszautasítja! (meg persze mifelénk ez nem is nagyon kapható) 

Negyedóra további kelesztés után előmelegített sütőben süssük 180 fokon 45 percig. (ez hagyományos sütőre értendő)

Végül amitől nem fog kiszáradni (ez titok. Lehet, hogy később még megbánom): a még forró stolleneket erősen kenjük be olvasztott vajjal, majd hempergessük bele a porcukorba. A cukorréteg jó vastag legyen. (ez most nem a diétázók napja lesz, de hát egyszer van karácsony egy évben!)  Ha teljesen kihűlt, csomagoljuk fóliába. Legalább két hetet kell kibírni a kóstolásig. Addigra összeérnek az ízek, és a stollen tökéletes lesz.

A végeredmény valami ilyesmi lesz, de ha mégsem, akkor mondják azt, hogy ez a forma már nem divatos!

Forrás:

Léni nagyi karácsonyi stollen receptje:

Amennyire elképzelhetetlen egy magyar család karácsonya diós és mákos bejgli nélkül, ugyanannyira nélkülözhetetlen tartozéka az ünnepnek Németországban a stollen. Amely ráadásul ovális formájával, egymásra hajtogatott két szélével a bepólyált kis Jézust hivatott idézni. Az utóbbi években nálunk is egyre népszerűbb, s igen jól megférnek egymással az ünnepi asztalon a bejglivel.

A név maga a német "storcel" szóból ered, melynek jelentése szó szerint: "felébredt". Némi idő elteltével a szót kenyerekkel kapcsolatosan használták - valószínűleg az élesztő kelesztő hatása miatt.Mára a kenyérnek más nevet találtak ki a németek, utalva rá,

hogy a stollen egy igazán különleges étel. Németország néhány részében a kenyeret "Striezel"-nek hívják, karácsony környékén viszont csakis "Christstollen", Krisztuskalács néven kerül említésre. 

Minthogy a németek alapos népek, a stollen történetét is becsülettel belistázták. Az már más lapra tartozik, hogy ahány forrás, annyi variáció. Abban azonban nagyjából megegyeznek, hogy a sütemény középkori eredetű, először egy 1329-es irat említi. A mai, kandírozott gyümölcsökkel gazdagított, porcukorfelhőbe burkolt vajas kelt tésztának azonban nem sok köze van a korabeli olajos„Krisztuskenyérhez”.

Akkoriban a stollen ugyanis böjti eledelnek számított, s mint ilyen, sem vajat, sem tojást, de még tejet sem tartalmazhatott. Az eredeti tészta zablisztből, vízből és repceolajból készült. Lássuk be, nem kifejezetten karácsonyi dőzsöléshez találták ki. Nem lehetett ezt annyiban hagyni

A jobb ételekhez szokott szász választófejedelmeknek sem volt különösebben ínyére, ezért aztán több levélben ostromolták a pápát, hogy oldja fel a vajfogyasztás tilalmát. A kedvező válaszra egészen 1491-ig kellett várniuk. VIII. Ince pápa ebben az évben bocsátotta ki a vajbullát, amelyben a megfelelő búcsúcédula megvásárlóinak engedélyezte, hogy böjt idején is fogyasszanak vajat és más tejtermékeket. A búcsúcédulákért beszedett pénz egy részét a freiburgi dóm építésére fordították. Az üzlet tehát megköttetett, az egykor puritán böjti kenyér megtette az első lépést a dekadens süteménnyé válás útján.

A következő lépés az volt, amikor ismét csak egy szász, pontosabban egy torgaui udvari pék kitalálta, hogy a böjtös stollent az ünnepre gyümölcsökkel gazdagítva készíti el. A szászok már a kezdetektől fogva bábáskodtak a mai stollen megszületése körül, így az sem véletlen: napjainkban is a drezdai a leghíresebb stollenfajta. Olyannyira, hogy még a legeslegújabb kori német újraegyesítési tárgyalásokon is szóba került.

A stollen a németeknél kedvelt ajándéknak számít. Karácsonykor még postán is fel lehet adni a világ minden részére, tekintettel arra, hogy igen tartósan megőrzi frisseségét és elég tömör ahhoz, hogy épségben érkezzen meg. Igazán népszerű variáns a drezdai stollen, melyet tradicionális pékségekben készítenek Drezdában. 

Míg korábban drezdai stollent bármelyik cukrászat vagy pékség árusíthatott, a Szászország fővárosában készült sütemény az 1990-es évek vége fele óta eredetvédettséget élvez. 1997 -től csak az itt készült stollent szabad drezdai stollen néven kereskedelmi forgalomba hozni. Ami persze nem jelenti azt, hogy otthon ne süthetnénk meg a magunk saját drezdai stollenjét. Az elkészítése nem túl bonyolult, ám kétségkívül időigényes. Jobb, ha már mostanában nekifogunk, amennyiben az ünnepi asztalra szánjuk.

Ha szeretnék megkóstolni - és ezt jelzik is - akkor szívesen beépítem valamelyik heti menübe!  

Néhányan kérték a receptet. Rajtam ne múljon'

http://gasztrofasirt.blog.hu/2013/11/30/_majdnem_eredeti_drezdai_stollen_recpt

Svéd lazac graten. Érdemes megnézni, mert alighanem a Corvin Grill az egyetlen hely az országban, ahol valaha is igazi lazacot adtak a menüben!

Filézik a lazacokat 

Alul burgonya, rajta egy kis fűszeres spenót és a tetején a lazac:

Így néz ki sütés előtt

Bevontuk graten mártással és már készen is van, csak sütni kellett:

És itt a kész lazac:

Jó étvágyat!

Menüben ugyan nem fogunk találkozni ezzel a tortával, de az egyik kolléganőnk a tejosztályon nagyon örült neki.

  Molnár B Tamásék már a spájzban vannak. Sőt. Nem csak ott vannak, de megpróbálják kinyalni a mézesbödönt is, miközben mindent összetörnek. Ez persze nem számít. A lényeg, hogy megint sikerült belerúgniuk a szakmába.

A Bocuse D'or verseny a világ legrangosabb szakmai versenye. Máshol. Náluk nem számít a versenykiírás, nem számít az eredmény, nem számít az erkölcs. Majd  Molnár B Tamás és csapata megmondja a frankót! Hogy akik keményen készültek, megmérettettek, és bejutottak a magyarországi döntőbe, azok most jól pofára estek? Kit érdekel! Régi kedves hagyomány mifelénk, hogy a gerinctelen seggnyalóknak és a csókosoknak áll a világ. (ha esetleg valaki a megfogalmazásomat túl alpárinak tartja, úgy megnyugtatom, hogy a történet ennél sokkal súlyosabb jelzőket is elviselne, de nem kívánok lesüllyedni "hőseink" erkölcsi színvonalára)

Aki esetleg nem ismeri az előzményeket, itt megtekinthet: http://cheflaszlohun.blogspot.com/2011/09/kiss-krisztian-geiszlinger-andras-paros.html (van még több is, de azokat mindenki - ízlése és kedve szerint - keresse meg maga.

A történetnek nincs vége. Ebből jól kijönni már nem lehet, de talán ez lesz az a bizonyos makarenkói pofon, amitől a szakma felébred. Aki ezen már túl van, itt jelezheti:http://cheflaszlohun.blogspot.com/2011/09/cheflaszlo-video-uzenete-hivatalos.html

 A kis kíváncsi!  (a képre klikkelve további fotók)

Az újdonsült szigetes rendezők pénzéhsége és szakmaiatlansága ellenére a Budai Gourmet gasztronómiai oldalról jelentős esemény volt, még akkor is, ha a borosokat hátrányos helyzetből indították, és a termelői piacot annyira sikerült eldugni, hogy volt, aki két nap alatt sem találta meg őket! 

Szóval, aki meg tudta (és akarta) fizetni a borsos árú belépődíjat, az azért láthatott néhány különlegességet.

Ezekről készítettem pár képet. Ha valaki ismerkedni szeretne a hazai kulináris irányzatokkal, vagy csak egy meglepő alapanyag, esetleg ízkombinációval szeretné (örökre) emlékezetessé tenni vasárnapi ebédjét, az nyugodtan nézegesse a kiállításról készített albumot:

 http://indafoto.hu/dudasbela/budai_gourmet_2011/slideshow/1/12001609-886ef77b

Rántott véreshurka és bazsalikomos kiwi fagyi. Esetleg malac-lazac, és paradicsom hab. Vagy inkább mézes nyári káposzta? Esetleg borjú terrine langyos salátával Czifray módra? A fesztiválon mindegyik hibátlan volt, lehet próbálgatni. Így, vagy úgy, de még hetek múlva is garantáltan emlegetni fogják! 

Jövőre, veled, ugyan itt!

Aludtam rá párat, mire eldöntöttem, a látottakről írjak, vagy a szervezőkről? Ez utóbbi tűnik ciksebbnek, tehát ennél maradok.

A képre kattintva: további képek

Nyílván a magyar vendéglátással, gasztronómiával, netán turizmussal, vagy idegenforgalommal foglalkozó szervezetek az ilyen csúcstalálkozót érdektelennek, és ráfizetésesnek tarják, ezért hagyták rárepülni a Sziget Szervezőirodát. Nos, a szigeten szocializálódott csapat pontosan tudta, hogy mi a jó (nekik)!

• 3000 Ft-os belépő amit nem lehet "leenni", viszont örökbe fogadhatok egy borospoharat még akkor is, ha biztosan nem fogok inni!
• Kártyás fizetés a fogyasztáskor. Ennek előnyei a teljesség igénye nélkül: feltöltéskor esetenként 2 % "kényelmi" díj levonása, Sokkal nagyobb a költési hajlam, hiszen - a látszat   szerint - nem fogy a pénzem .

• A pénz a fesztivál után nem kérhető vissza! (A fesztivál utolsó napjáig visszaadják a pénzt. De a kártya megtévesztő a sok fesztiválnév kiírással. Úgy gondolnád, a feltöltött összeg átvihető. Egy szigeten mondjuk 10 000 ember nem áll sorba a kártyáján maradt 100 Ft-ért. Az mennyi is? És mennyi az ÁFA kulcsa a tisztességtelen haszonnak?

• A borászoknak aranyáron kiadott helyek, amit megtetéztek azzal, hogy még a sajtárusnál is volt bor, így a borosokat kicsit elkerülték a népek.
• A szervezők minden 100 Ft bevételből 22-őt lenyúltak. Plusz kifizettették a tányér (100 Ft), és az evőeszköz (60 Ft) árát, amit kizárólag tőlük lehetett megvenni! Így talán már érthető miért volt minden olyan drága.

 Jövőre valószínűleg már motozás is lesz, nehogy valaki véletlenül bevigyen egy üveg ásványvizet.Persze mondhatják, akinek ez drága, maradjon otthon! A képeket látva ezt sokan megtették.A koncertszervezésben olyannyira jártas szervezők a legjelentősebb hazai borverseny díjnyertes borait egy eldugott helyen, szinte jeltelen bódékban mutatták be. Nem is kellett tülekedni!

A szakma jól érezte magát! Ritkán adódik alkalom intim körülmények között találkozni egymással. A budai milliomosoknak sem tűnt fel, hogy a forintjaiért alig kaptak valamit (bár az kifogástalan volt).

Talán csak egyvalami hiányzott egy picinykét: A tömeg, meg a fesztiválhangulat.

Ezt akartuk?

Rántott szellő meggylevegővel - avagy hogyan készítsük el a mongol tonhal máját.

A mongol tonhal gasztronómiai abszurd, pontosan annyira, mint a magyar vendéglátás. Büszkék voltunk rá, mert elhittük, hogy ez a legjobb. Aztán jött a mindent elsöprő hamburger áradat. Mostanra már tudjuk, hogy nem ránk figyel a világ, de ennek miértjére - a nemzedékek során elsajátított rutinnal - számtalan nyomós és megcáfolhatatlan magyarázatot tudunk adni.

Ha pedig ezekből kifogytunk, akkor meg összefogás helyett jönnek vállvonogatások! Nincs minőségi alapanyag? - Az minek is? Nincs jó szakmunkásképzés? - Majd összedob a gyerek valamit porból! Hozzuk vissza a magyar konyha hírnevét? - Hozza vissza más, nekem elég a bevétel! Tanuljunk más (mondjuk mostanában mindent vivő északi) nemzetektől? - Mi? Másoktól? Tanulni?

Azért a kép ennél - szerencsére - kicsit árnyaltabb. vannak elkötelezett konyhák, séfek. És persze vannak zsákutcák is, ahonnan mi nem szoktunk túl gyorsan visszafordulni. Szóval erről szól ez a kis blog. Észrevételek, pufogások, szókimondó dicséretek a csalhatatlanság igénye nélkül.

 Vannak divatos éttermek - ezekről most nem beszélünk - és vannak divatos és kevésbé felkapott vendéglős negyedek, vagy inkább utcák.

A Liszt Ferenc tér környékét, vagy a Ráday utcát sokan ismerik, de ki járt mostanság a Mikszáth Kálmán téren? Nos, azok, akik hallottak a nem csak kékvérűeknek rendezett Palota Piknikről.

www.femina.hu/program/nem_csak_kekverueknek_4_napos_palota_piknik_a_viii_keruletben

Nem volt milliós reklámkampány, nem használtak olyan megtévesztő és álszent kifejezéseket, mint a gasztroforradalom (értsd: ha a fene fenét eszik is, akkor sem fogsz ráismerni az újrafogalmazott rakott krumplinkra), a hagyományos koncepció a minőség szűrőjével (mindkettő jól hangzik, ezért drágábban tudjuk majd eladni), tömegrendezvény (3000 forintos belépővel), válogatott kistermelők (az öregeket és a csúnyákat majd akciósan sütik el), a gasztro élvonal már bizonyított reprezentánsai (nyilván már befizette az aranyáron kimért helypénzt). Aki tájékozott a budai fesztiválokban, azoknak ezek ismerős kifejezések.

Szóval nem volt nagy reklám, viszont volt, (és ma meg holnap gondolom még lesz is) remek hangulat, jó borok és kitűnő finomságok.

 Jövőre, veled, ugyan itt!

 Szeretem az egyszerű, sallangmentes bulikat. Még jobban szeretem, ha a rendezvény nevében például a gombóc, bor, kolbász gasztró, vagy esetleg a piknik  szavak valamelyike előfordul. Legeslegjobban pedig azt szeretem, ha mindezeken túl nincs olyan érzésem, hogy a rendezvény legfontosabb célja az emberek lenyúlása.

Sajnos több - kezdetben nagyon kellemes - rendezvény idővel annyira kinövi magát, hogy már a falu határában egy vagyont gombolnak le (parkolási díj, belépő, stb.) az akkor még lelkes látogatóról.

Az ezerszer áldott nyolcadik kerület palotásabbik oldalára szervezett PALOTA PIKNIK az előzetes hírek alapján várhatóan nem ilyen lesz. Kíváncsian várom!

www.palotapiknik.hu/palota-piknik

Megszületett az eredmény! A MAGYAR BOCUSE DOR AKADÉMIA megtalálta a hét mesterlövészét, akik célba vehetik az európai döntőt:

• Adamek Balázs - Fekete Dávid
  
• Elek Richárd - Pál Sándor
  
• Kiss Krisztián - Geiszlinger András
  
• Lenkei Tamás - Opitz Lóránt
  
• Madáchy Attila - Vizes Mátyás
  
• Szabó László - Deák Ádám
  
• Volenter István - Benedek Barnabás

Nagy megtiszteltetés és még nagyobb felelősség egy ilyen versenyen indulni. Gratulálok a továbbjutóknak! 

Viszont!
A Magyar Bocuse Dor Akadémia szerint

 A legnagyobb presztizsű nemzetközi szakácsverseny hazai válogatóversenyei során dől el, hogy kik szerepelhetnek majd az októberben megrendezésre kerülő Bocuse d’Or Selection Hungary nyolcas döntőjében, kik küzdhetnek majd a 2012-es brüsszeli európai megmérettetésen történő részvétel jogáért. (www.bocusedorhungary.hu/) 

De hová tünt a nyolcadik versenyző? Lefelejtették? Titok, vagy meglepetés? Nem tudjuk. 

Egyben azért szeretnék reménykedni! Idén sem volt rosszabb a felhozatal, mint tavaly, amikor azért hétnél többen indultak. Nem láttam a versenymunkákat, nem tudom ki, mit alkotott, de az biztos, hogy nyolc, sőt - merjünk nagyot álmodni - 12 fő indulóból nagyobb eséllyel lehet a legjobbat kiválasztani. Ráadásul a felkészülés és a verseny olyan tapasztalatot, olyan pluszt ad az indulóknak, ami csak hasznára válhat az egész magyar gasztronómiai kultúránknak.

Saját magunkról állítunk ki szegénységi bizonyítványt, ha a nyolcas döntőbe csak hét versenyzőt tudunk összeszedni, ezért kérek mindenkit, aki szereti szakmánkat és hivatásunkat, támogassa elképzelésemet, miszerint legyen teljes a nyolcas döntő!

 Obama elnök mostanában kicsit korábban megy be a hivatalába, hogy a részére éjjelente összeállított jelentésben megnézze, hogy egy heti semmittevés után határozott-e végre a zsűri a magyarországi Bocuse D'or döntő résztvevőiről. Hát nem!

Ilyenkor persze beindul az egyszerű magyar agya, és jönnek az összeesküvés elméletek: 

• Nemzetbiztonsági okokból az eredményeket az illetékes hatóság 50 évre titkosította.
• Csak az juthat tovább, aki csókos, vagy a versenyszabá
  lyokkal ellentétben felcímkézett fekete dobozokban hozza az előre elkészített díszeket.
• Akinek a szponzora készségesebben támogatja a verseny további részét, és most folyik a licitálás.
• A vidéki elődöntő eredményét szállító postagalambot útközben konfitálták.
•  A zsűrit nagyívben nem érdekli, hogy mit gondolnak róluk és/vagy a szervezésről az emberek.

Lehet, hogy az eredményhirdetés elhúzódásának - számunkra ismeretlen, ámde - nyomós oka van, de még ilyen esetben is a titkolódzás megkérdőjelezi a selejtező szakmai komolyságát.

 Az utolsó(előtti) őrület a gasztróguruk  szerint már lecsengett. Vége a molekuláris spagettik és kaviárok világának. Éljen a NORDIC KONYHA! Az Ikea húsgolyóé a jövő.

De mi lesz a magyar hagyományainkkal, ami sokak szerint nincs is, de azért szerintem mégis van. Vagy legalábbis kellene, hogy legyen. Találtam egy régi régi étlapot a Vendéglátóipari múzeumban.

Nem nagy szám, csak egy vasútállomás restijének étlapja 1958-ból. Egyszerű, áttekinthető, sallangmentes. Ma már (egyesek szerint) szégyelnivalóan egyszerű.

Kicsit valóban furcsa, hogy a normális "hagyományos zsíron grillezett mustármagkivonattal és ázsiai feketeborssal pácolt sovány mangalicakaraj zőldfűszeres rizságyon"  helyett a primitív "Naturszelet rízzsel"  szerepel az étlapon, viszont érthető és legalább tudod, hogy mit fognak (valószínűleg) hozni!

Néha jó lenne nem letagadni a múltunkat.

 A világ legrangosabb szakácsversenyének magyarországi előjátéka folyik. Olyan magyarosan.  Mátyás király történetein nevelkedett népünknek nem okoz nagy meglepetést a hozott is, meg, nem is, adott is, meg nem is  technika.

A verseny két napja meg volt, eredményhirdetés meg talán még holnap sem lesz. Volt is verseny, meg nem is, hiszen semmit sem tudunk róla! Nyilván vannak, akik tudják - vagy legalább sejtik - de az egyszerű pórnép nem egykönnyen talál rá a neten. Nekem ezt sikerült behozni: 

http://www.turizmusonline.hu/etterem/cikk/bocuse_dor_kaland__masodik_felvonas

Nem tudni ki kerül a döntőbe? Majd kiderül (előbb-utóbb), de könyörgöm! Miért nem lehet pár pici kis képet legalább előzetesen feltenni? 

 2011-05-06 07:58:00

2011. május 4-én hosszabb egyeztetést követően a Bocuse d'Or Akadémia megrendezte első elődöntőjét Hévízen.

A világ legrangosabb szakácsversenyének az ötcsillagos Lotus Therme Hotel and Spa adott otthont, ahol a versenyzők összemérhették szakmai felkészültségüket.

A zsűriben a régióbeli, nagy szakmai múlttal rendelkező szakemberek vettek részt, akik szakszerű munkájukkal járultak hozza a verseny sikeréhez. Zámbó Tibor (Hotel Carbona - Vendéglátás Igazgató) a zsűri elnöke, a versenyt követő értékelésében elmondta, hogy a magyar gasztronómia megújulása elkezdődött és egyúttal örömét fejezte ki a versenyzők nivós munkái okán. A zsűri további tagjai voltak: Miklós Beatrix (Hotel Kis Helikon), Borda Attila (Hotel Spirit), Daniel Labrosse (Chez Daniel), Tatár Attila (Lotus Therme Hotel and Spa) és Kreil Vilmos (Magyar Bocsue d'Or Akadémia).

Kreil Vilmos, az Akadémia elnöke elmondta, hogy idén több újítás is bevezetésre került a versenyen. Például a versenyzők munkáit a helyszínen megjelent közönség is testközelből megnézheti, sőt a szerencsések meg is kóstolhatnak egy-egy versenymunkát, mindezt azért, hogy a Bocuse d'Or-t még közelebb hozzák mindenkihez. További újítás, hogy a versenyzőket a zsűri a kóstolást követően meghallgatja, illetve néhány kérdést tesz fel a munkájával kapcsolatban. Erre azért van szükség, hogy a versenyzők kommunikációs készségét, megjelenését, kiállását vizsgálják meg. "Hiszen túl azon, hogy a legjobb szakácsot keressük, elengedhetetlenül szükséges, hogy a végső megmérettetésen kiválasztott séf, a munkáján túl méltó módon képviselje Magyarországot az elkövetkezendő másfél évben, a nemzetközi megjelenések, versenyek, sajtótájékoztatók, világhírű séfekkel való találkozások alkalmával." - mondta.

Lotus Therme Hotel and Spa - Munka közben. Fotó: Magyar Bocuse d'Or Akadémia

Kepli József Hévíz Város Alpolgármestere, az Önkormányzat, mint fő támogató nevében elmondta, hogy a Bocuse d'Or verseny hévízi megrendezésével a város felkerült a magyar gasztronómia térképére. Az alpolgármester köszönetét fejezte ki a versenyzőknek, a zsűrinek, a szervezőknek, illetve a nagy létszámban megjelölt nézőközönségnek, valamint további támogatásáról biztosította az Akadémia megjelent képviselőit. 

A versenyt Adamek Balázs séf és Fekete Dávid commis nyerte, akik a székesfehérvári Diófa Vendéglőből érkeztek, tehát ők már nyugodtan várhatják az őszi Bocuse d'Or Hungary döntőjét. A további versenyzők a kapott pontszámok alapján a többi elődöntő versenyzőinek eredményeivel összevetve juthatnak a döntőbe. 

Adamek Balázs és Fekete Dávid. Fotó: Magyar Bocuse d'Or Akadémia